Összesen 3,5 milliárd forintot biztosít a kormány az ötezer lakos alatti települések településtervei elkészítésének támogatására - írja a Magyar Közlöny. A projekt a Lechner Tudásközpont bevonásával valósul meg.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlására indult, többszázmilliós költségvetési csalás ügyében tartott előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék - tájékoztatott a bíróság sajtóosztálya közleményben szerdán.
Nyilvános, hogy milyen operatív programok keretében lehet uniós forrásokra pályázni a 2021-2027-es ciklusban. Ezek a programok társadalmi egyeztetés alatt vannak, ez idő alatt a szervezetek, cégek és magánszemélyek véleményezhetik őket és javaslatokat tehetnek módosításokra. Számításaink szerint akár már 2.000 milliárd forint összegű pályázati pénz kerülhet kiírásra a következő hónapokban. Középpontban továbbra is a versenyképesség, hatékonyságnövelés, innováció és a munkahelyek megvédése áll - olvasható a Via Credit közleményében.
Elkészültek 2021-2027-es uniós ciklushoz tartozó Operatív Programok tervei, ezeket jövő héten elfogadhatja a kormány, a két ünnep között közzé is fogjuk tenni és már január 4-től megjelennek pályázatok, illetve a 2021-es egész éves pályázati menetrend is – jelentette be egy péntek délutáni online tájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára jelezte, hogy a következő hetekben intenzív online és közterületi kampánnyal is készül a kormány az új uniós programokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés ösztönzésére és elsősorban január végéig várják a szakmai visszajelzéseket a hivatalos pályázati oldalon keresztül. A hivatalos pályázati oldalon közben már néhány konkrét pályázati tervezet egyeztetése is megjelent, ami szintén arra utal, hogy már a jövő év elejétől jönni fognak konkrét felhívások is.
Három településsel, Herenddel, Zirccel és Kislőddel bővül a balatoni turisztikai térség - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki, online megtartott ülésén.
A jövő év első negyedévében várhatóan megjelenteti a kormány az új EU-s ciklus forrásaiból az első pályázatokat, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a családoknak szólnak (például a napelemes pályázat), majd nyáron elfogadhatja az Európai Bizottság az új Operatív Programokat, ősszel pedig megérkezhetnek az első uniós előlegek Brüsszelből – jelentette be az új EU-pénzek kapcsán várható menetrendet és főbb kereteket egy mai sajtótájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára jelezte, hogy mától elérhetővé teszik a 2021-2027-es uniós ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, hogy elindítsanak egy várhatóan 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetést, amely kapcsán nyitottak az észrevételre és amelyeket heti gyakorisággal terveznek majd megválaszolni.
Megszülettek az első támogatói döntések a 2 milliárd forint keretösszegű, új, feltételesen visszatérítendő finanszírozási formát alkalmazó, technológiai modernizációt támogató pályázat keretében - jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára (képünkön). Hozzátette: az újszerű finanszírozási formát alkalmazó program az Európai Unióban is egyedülállónak számít, ez idáig csak Portugáliában alkalmaztak hasonló konstrukciót a vállalatok támogatására.
A Portfolio keddi információival összhangban 3-6 Operatív Programban gondolkodik a kormány a 2021-2027-es uniós forráselosztás során és kifejezetten célzott pénzelosztást tervez – derült ki a Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek blogján megosztott prezentációból. Ez alapján hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy Budapest nem nagyon kapna uniós forrásokat, de ahogy levezettük: ez olyannyira nem igaz, hogy az anyagban kétszer is utalnak a fővárosra. Igaz a stratégia még nem végleges és valóban van veszély arra, hogy a központi kormányzat végül a főváros és az ellenzéki kézbe került megyei jogú városok számára hátrányos forráselosztási keretekről dönt.
Megjelent 3 milliárd forintos keretösszeggel a "Kisgyermeket nevelő szülők képzésének elősegítése, ösztöndíja és elhelyezkedésük támogatása" című kiemelt pályázati felhívás - mondta el Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár az MTI-nek.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
„Az 500 is durván túlzó” – hangsúlyozta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy a sajtóban keringő 500-700 milliárd forintos uniós pénzügyi büntetés bevállalásából az igazság melyik számhoz áll közelebb.
Megjelent ma reggel a korábban már beharangozott, úttörő uniós pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére, amelynek lényege, hogy a fejlesztés eredményességétől függ majd a feltételesen visszatérítendő támogatás aránya, azaz így kapnak ösztönzést a cégek a minél nagyobb hatékonyságra és odafigyelére a projekt megvalósítása során.
Jelenleg még zajlanak az értékelések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, „ősz végén, jövő év elején lehet majd konkrét számokról beszélni” – jelezte a Portfolio azon kérdésére Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a tárca mai sajtótájékoztatóján, hogy a gyenge forint és a visszahulló források milyen új uniós pályázatok előtt mekkora volumenben nyithatják meg az utat.
A Portfolio minapi jelzésével összhangban továbbra is súlyos elszámolási viták vannak a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között a közbeszerzés ellenőrzés terén és egy keddi brüsszeli egyeztetésre a magyar fél olyan tárgyalási javaslatot vitt, hogy belemenne mintegy 400 milliárd forintos átalánybüntetésbe - tudta meg a 24.hu. A lap szerint azonban a brüsszeli hatóságok nem valószínű, hogy beérnék 10%-os átalánykorrekcióval az érintett bő 4000 milliárd forintnyi, uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél, hanem ennél magasabb, akár 1000 milliárd forintos pénzügyi korrekciót is javasolhatnak.
A forint árfolyamváltozása miatt újraszámolta a kormány, hogy a 2014-2020-as uniós Operatív Programokban összesen mennyi pénzt szeretne kiosztani a pályázóknak és ezt a legfrissebb Magyar Közlönyben közzé is tette.
A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.
Már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését Gulyás Gergely, mert azt házon belül is meg lehet oldani mintegy 80 ember felvételével, ezért nem hosszabbítja meg ezt a keretszerződést az érintett cégekkel a Miniszterelnökség - többek között ezt jelentette be a mai Kormányinfón maga a tárca vezetője.